Free tracking counter

Colonia del Sacramento

Jean tehát vegetariánus ételeket főzött, illetve ezt a reformkonyha vonalat próbálta követni, ami az első héten még izgalmas volt, utána azonban már semmit sem jelentett a kapribogyós, mézes, szezámmagos, házi joghurtos, spenótos... akármi, tekintve, hogy soha nem tudtam jóllakni. Lehet, hogy faragatlan, és gasztronómiai analfabéta vagyok, de nekem a Zsófi csülkös pacalja jelenti az ételt. Ettől függetlenül természetesen hálás vagyok, hogy megkóstolhattam egy csomó mindent, amit addig még nem ettem.

Volt az a sorozat, egy szemüveges angol paliról, aki egy tanyára költözött, és maga készítette a sajtokat, lekvárokat, italokat, főzte a jobbnál jobb kajákat. Mivel nem tudjuk a nevét, az Ildivel csak úgy hívjuk: River Cottage, ami egyébként a tanya neve, meg a sorozat címe. Na, úgy éreztem magam, mintha ebbe a sorozatba csöppentem volna. Olyannyira, hogy Adrian, a környék hasonlóan gondolkozó (bio, permakultúra, stb.) gazdálkodóit és fogyasztóit egy szövetkezetbe gyűjtötte. Jelenleg harminc családot tömörít az egyesülés. Vannak már várólistán is, de úgy mondták, mivel túlságosan sok embert már nem tudnának koordinálni, őket nem fogják befogadni, hanem a tapasztalatok átadásával, egy újabb "sejtet" alapítanak majd. A tagok között vannak termelők, de városiak is, akik pusztán fogyasztók.

20140116_200110.jpg20140116_200643.jpg

Van egy internetes adatbázisuk, ahol mindenki jelezheti a igényét, ezután heti rendszerességgel találkoznak Colonia del Sacramento-ban, a termelők ilyenkor hozzák be a városba, a megigényelt zöldséget, gyümölcsöt, sajtot, bort... Mindannyiuk végső célja a teljes önfennntartás. Uruguayban drága az élelmiszer. A szövetkezetben sokkal olcsóbban jutnak hozzá, ráadásul garantáltan bio-termékekről van szó. Ott létemkor szervezték az első olyan találkozót, ahol nem használtak pénzt, csak cseréltek.

20140116_200416.jpg20140116_201730.jpg

A találkozóknak Natalie és Peter városi háza ad otthont. Azért használtam, a városi, jelzőt, mert a pár már egy farmon él, ez az épület, a tervek szerint oktatási központtá alakul majd, ahol az önfenntartásról, bio-gazdálkodásról, és ehhez kapcsolódó témákról tanulhatnak az érdeklődők. Peter-rel beszélgetve tudtam meg végre, hogy mi is az a 'permaculture'. A workaway-en lépten-nyomon találkozom a kifejezéssel, itt is elhangzott, hát rákérdeztem.

20140116_203036.jpg20140116_203013.jpg

Nyilván sokan vannak, akiknek evidens ez a kérdés, de ahogyan az elején is említettem faragatlan vagyok. Megtudtam tehát, a kifejezést az ausztrál Bill Mollison-nak és David Holmgren-nak köszönhetjük, akik egy olyan ökoszisztéma megtervezésén fáradoztak a '70-es évek végén, ahol a mesterségesen társított haszonnövények, egy idő után egymást 'erősítve', beavatkozás (vegyszerek) nélkül teremnek. Peter úgy mondta tíz év alatt összehozható egy ilyen önfenntartó szisztéma. Nyilván a tapasztalatlanságomnak köszönhető az eretnek észrevétel, de én itt Dél-Amerikában nem jártam még olyan farmon, legyen az bio-, vagy permakultúra, ahol ne került volna elő a hangyaírtó. Elképesztő mennyiségben, és 'fajtában' vannak jelen. Egy dolog viszont tagadhatatlan, egytől egyig nagyszerű, szimpatikus emberek voltak, akikkel találkoztam.

20140119_182543.jpg20140119_144310.jpg

Az egyik hévégén volt alkalmam részt vanni az előbb már említett Natalie és Peter farmján rendezett szövetkezeti ebéden. Mindketten az ötvenes éveiket taposák. Natalie francia, Peter angol. Uruguay előtt New Yorkban éltek, kereskedelemmel foglalkoztak, kvázi üzletemberek voltak. Ezt hagyták maguk mögött egy új, uruguayi életért.

20140119_142844.jpg20140119_142900.jpg

Bevallom számomra kissé félelmetes volt, amikor a végeláthatatlan földutakon, GPS segítségével nyomultunk a birtok felé. Elképzeltem, hogyan érezném magam, ha Budapest után, egy ingatlanközvetítő mellett ülve zötyögnék ugyan itt, hogy a leendő birtokomat megnézzem. Hát ijesztő egy magamfajta városi legénynek ez az elszigeteltség. Miután megérkeztünk, már teljesen másképp láttam a dolgot!

20140119_133601.jpg20140119_135908.jpg

Natalie és Peter, egy minden komforttal felszerelt, mégis rusztikus, izléses otthont alakított ki a semmi közepén. Nagyon jól éreztem magam náluk. Körülbelül harmincan lehettünk, mindenki hozott valami ennivalót, természetesen hús nem volt. Ettől függetlenül remek lakomában volt részem. Minden tiszteletem, és hálám ezeké az embereké, akik véleményem szerint, példa értékű életet élnek.

fb6.800.jpg

Colonia del Sacramento

Uruguayban végre elkezdtem stoppolni. Crisol-tól 15 kilométer Colonia, ami busszal, vagy gyalog is teljesíthető... , de mégiscsak más stoppolni, nem? Viszonylag hamar felvettek. Hát ez már egy nagyváros volt.

20140111_122356.jpg20140111_124419.jpg

"... az egyetlen portugál település volt a Rio de la Plata mentén. Manuel de Lobo alapította 1680-ban, Nova Colonia do Sacramto néven. A spanyolok válaszul Montevideonál vetették meg a lábukat, így a város az állandó küzdelmek szintere volt a terület feletti irányítás megszerzéséért folytatott harcokban. Évekig csempész kikötőként működött, megkerülve a spanyol korona által kivetett vámokat. Mára pihenő helyként és kikötőként ismert, illetve a gazdag mezőgazdasági régió központjaként.

A portugál stílusban épült házak, a macskaköves utcák, Colonia történelmi negyede, Liszabon óvárosát idézik. A széles utcák, a házak változatos arculata eltér a gyarmati idők spanyol városainak képétől... A történelmi negyed, Barrio Historico, mely a folyóba nyúló kis félszigeten terül el, 1995 óta az UNESCO Világörökségének része." [1]

20140111_124800.jpg20140111_124653.jpg

Az Uruguay folyót itt már Rio de la Plata-nak hívják, hatalmas deltával ömlik az óceánba. Ha csak egy futó pillantást vetünk a térképre, akár azt is gondolhatnánk, hogy mind Montevideo, mind Buenos Aires tengerparti városok. Hát nem így van, mindkettő folyóparti, de a delta annyira széles, hogy megtévesztő. Buenos Aires-ből Montevideoba eljutni gazdaságosabb Colonia-n keresztül, mert itt még nem annyira széles a folyó. Egymást érik a buszok, és a hatalmas, autókat, kamionokat magukba fogadó katamaránok. A kikötő németországi reptereket is megszégyenítően modern, szép és tiszta. A város fő látványossága mégis a fentebb említett történelmi negyed. Európai utazó számára nem az évtized felfedezése a kis óváros, de takaros. Az egymás után sorakozó éttermek, kávézók, a meditárrán hangulat horvátországot idézi. Észak-déli irányban szeltem át Uruguayt, jártam néhány városban, és azt kell hogy mondjam, Colonia del Sacramento volt messze a legérdekesebb, legszínesebb mind közül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az országban nincsenek más szép, érdekes helyek. Én végig a nyugati határ mentén haladtam, nem jártam az ország szívében, illetve a tengerparti részen sem.

20140111_130338.jpg20140111_125231.jpg

Egy turistákra vadászó taxi oldalán láttam meg a képet, egy mór stílusú arénáról. Azt gondoltam egy másik városban lehet, de azért megkérdeztem a sofőrt hol található. Kiderült, hogy itt Colonia-ban a város másik végén. Ezeket a pillanatokat szeretem a legjobban. A felfedezés öröme. Nem olvasok útikönyveket, nincsenek terveim a látnivalókkal kapcsolatban. Természetesen van néhány dolog, amit feltétlenül szeretnék megnézni, nagyjából ezek irányába haladok, a többit meg a Jóistenre bízom. Ugysem tudok mindent megnézni, minek frusztráljam magam azzal, hogy miket nem láttam?

20140111_171103.jpg20140111_172945.jpg

Elindultam hát a folyóparton északi irányba, hogy megnézzem az arénát.

20140111_172620.jpg20140111_171915.jpg

"A Real de San Carlos közelében található Plaza de Torros, vagy ha úgy tetszik, a bika aréna, 1910-ben épült, és mindössze 8 viadalt látott, mielőtt 1912-ben betiltották azokat. A létesítmény egy nagyobb komplexum egy darabja volt, melyhez tartozott egy jai alai pálya, szálloda és egy lóversenypálya. Mára már csak a lóversenypálya üzemel.

Mór stílusú épület. 1910, január 9-én nyitotta meg kapuit. [...] ...Spanyolország két legjobb viadorát hívták meg, Ricardo Torres-t (aki úgy volt ismert, mint Bombita Grande) és a testvérét, Manuel-t (Bombita Chico)." [3]

20140111_172500.jpg20140111_172018.jpg

Az omladozó arénát egy körforgalom kerüli meg, és teljesen elhagyatott. Körbe van kerítve, táblák figyelmeztetnek, hogy belépni életveszélyes és tilos. Úgy gondoltam nem azért utaztam ennyit, hogy körbesétáljak egy ilyen impozáns építményt, bemásztam. A szerkezet vázát vasból építették, elképesztően jól nézett ki. Vaslépcsők vezetnek a nézőtérre is, amelyet beton borít. Az aréna külső homlokzata téglából készült. Hihetetlen, hogy egy ilyen negyszerű létesítmény csak úgy enyészik itt a város szélén. Ahogyan az innen száz méternyire található jai alai pálya is, ahova sajnos nem tudtam bemászni.

20140111_170131.jpg20140111_170254.jpg

A jai alai labdasport. Három oldalról, magas fallal zárt pályán játszák, a játékosok a kezükkel, vagy nagyobb pályákon egy hajító 'ütövel' ütik a labdát a falnak. Nálunk nem nagyon divatos, filmekből ismerős lehet.

"A labdát úgy kell az alapfalra ütni, hogy azt onnan visszapattanva az ellenfél ne tudja szabályosan visszaütni. A labdának előbb az alapfalat kell érintenie, utána érintheti az oldalsó és a hátsó falat is, de a földre csak egyszer pattanhat, és ott is csak a játéktéren belülre. A szerva akkor szabályos, ha az adogató a hátsó falhoz közelebb eső területről úgy üti az első falra a labdát, hogy az visszapattanva az érvényes területre (a PASA és a FALTA vonalak közé) essen.

A jai alainál 40 méterre az alapfaltól kell szerválni, vagyis maximum a tízes pontig mehet előre az adogató. Akkor szerez az ellenfél pontot, ha az adogatásnál a labda nem ér földet a 4. és a 7. pont között (vagyis az alapfaltól 16 és 28 méter között), illetve a fentiekben taglalt szabályok szerint." [2]

Adriant kérdeztem a komplexum keletkezéséről, annyit mondott, hogy úgy tudja egy argentín üzletember terve volt, hogy itt egy vigalmi negyedet hozzon létre, a tárgyalt szórakozási lehetőségekkel, szállodával, kaszinóval. Sajnos arról viszont nem tudott semmit, hogy végül miért fuccsolt be a terv.

Concordia

Egy másik alkalommal a Crisol-tol északra található Concordia-ba mentem el. Szintén stop, tíz-húsz percen belül felvettek. Csevegés közben kiderült, hogy alkalmi fuvarozóm, Fernando, tudja, hogy a Duna szeli ketté Budapestet. meg az is, hogy állatorvos, és éppen egy farmra tart, hogy marhákat oltson. Invitált, hogy nézzem meg. Na ez is egy nagyszerű élmény volt. Spontán és érdekes. Még soha nem láttam ilyesmit.

20140118_093640.jpg20140118_093204.jpg

A csordát lovasok terelték össze egy karámba, majd az onnan nyíló kis folyosóba. Amikor ez zsúfolásig megtelt, elől hátul lezárták, Fernandoo pedig végigoltotta az állatokat. Három szert is kaptak a hatalmas fecskendőkből, melyek inkább hasonlítottak egy sziloplaszt-nyomó pisztolyhoz. Mechanikában és méretben egyaránt. Amikor megvolt, jött a következő adag marha.

Egy darabig néztem, aztán továbbálltam.

20140118_172228.jpg20140118_165252.jpg

Concordia csalódás volt. Azt gondoltam Colonia-hoz hasonlóan történelmi, színes kisvárost találok majd, e helyett egy tipikus uruguayi településre érkeztem. A városka érdekessége annyi, hogy innen indul naponta kétszer hajó, a Buenos Aires-től kicsit északabbra található Tigre-be, ahova mindenképp szerettnék majd eljutni.

20140118_122537.jpg20140118_161445.jpg

Két hetet dolgoztam/töltöttem a térségben. A baromi meleg ellenére szerettem itt lenni.

A következő állomás Montevideo lesz.

 

2014.01.27.

 

[1] http://gosouthamerica.about.com/cs/southamerica/a/UruColSacto.htm

[2] http://sportgeza.hu/sport/sportiskola/2008/12/10/mi_az_a_baszk_pelota_/?teljes

[3] http://www.reservas.net/alojamiento_hoteles/coloniadelsacramento_historicheritage.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://fecundusbalbus.blog.hu/api/trackback/id/tr535833702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fecundus.balbus · http://fecundusbalbus.blog.hu/ 2014.02.26. 23:40:00

Kozben kiderult, hogy River Cottage valodi neve Hugh-Fearnley Whittingstall.
süti beállítások módosítása