Ahogyan azt utazásaim során mindig is teszem, ezúttal is vállalok önkéntes-, vagy alkalmi munkákat. Így keveredtem el új-zélandi utamon Waimangaroa-ba, ahol egy excentrikus ausztrál művésznél töltöttem pár hetet. Az ausztrál kifejezés ne zavarjon meg senkit, ugyanis Woody húsz éve él Új-Zélandon.

Az érdekes embereknek érdekes barátaik vannak. Mindenesetre Hohepa-t én annak vélem. Egy délután ugrott át, hogy az egyik bungalló oromdíszét kifaragja. Közben mesélt.

A magyar népművészeti motívumoktól eltérően a maori motívumok nem virágokat, (vagy indákat, ahogyan én gondoltam) ábrázolnak, hanem embereket, halakat. Ez itt például a pörölyfejü cápa, ami az erőt, a kitartást szimbolizálja. Tetoválásként a lábra kerül.

Ez a másik motívum pedig egy maori harcos, akit elfogtak, és a tengerbe vetettek. Ő azonban a partra úszott, de testét az erős hullámok a szikláknak csapták. Mire kivonszolta magát, végtagjai kicsavarodtak, összetörtek. Sajnos a nevére nem emlékszem.

Végezetül itt van néhány felvétel Hohepa-ról munka közben.