Irány Izland!
2014 szeptemberében érkeztem haza Dél-Amerikából, de novemberben már meg is vettem a következő jegyemet, mégpedig Izlandra. Az eredeti tervem az volt, hogy a következő utam Kínába vezet majd, de annyira olcsó volt a jegy, hogy nem tudtam ellenállni.
"Körülbelül 60 millió évvel ezelőtt az Észak-Atlanti óceán kezdett megnyilni. Abban az időben az észak-amerikai és európai lemezek körülbelül évi 1 cm-es sebességgel távolodtak egymástól. Ennek eredményeként magma tört fel, mely szép lassan egy bazalt tengerfeneket képzett. Ez a magma azonban nem tört kellően magasra ahhoz, hogy létrehozzon egy szigetet. Izland eredete nagyon is kapcsolódik a tektonikus lemezek törésvonalához, de nem pontosan ennek köszönhető.
Izland egy olyan különleges pont, ahol a köpenynyúlványokból szokatlan módon a föld felszínre törő magma, az óceáni rétegekben magaslatokat hozhat létre, melyek aztán szigetekké alakulhatnak.
Izland kiterjedése nagyobb kelet-nyugati irányban, mint észak és dél felé, tehát a sziget keleti és nyugati szélei Izland legrégebbi területei, ahol a legkorosabb kövületek találhatóak. A sziget évről évre növekszik, ahogyan a tektonikus lemezek távolodnak, és magma ömlik a sziget közepének felszínére. Tehát a sziget közepén találhatóak a legfiatalabb kőzetek." [1]
"Amikor a vikingek a IX. század körül letelepedtek Izlandon, magukkal hozták az Északi Istenekbe vetett hitüket is. Templomaikat fából faragott istenségek díszítették, mint Odin, Thor, Freyr és Frigg. A viking harcosok azzal a meggyőződéssel indultak csatába, hogy az isteneik a Valhallába segítik őket ha elesnek.
A pogány hitek egészen K.u. 1000-ig tartották magukat Izlandon, amikoris a törvényhozók úgy döntöttek, hogy a kereszténységet teszik meg az ország hivatalos vallásává." [2]
Annál, hogy hova?, érdekesebb kérdés, hogy miért? Miért kell két otthon töltött hónap után újra utazást szerveznem? Van aki azt mondja, hogy ez egyszerűen geográfiai menekülés. Igaza lehet, bár bevallom azt nem sikerült ezidáig feltárnom, hogy mi elől menekülök. Lehet, hogy egyszerűen az élet elől, amit Budapesten élek.
Egész életemre jellemző volt az, hogy mindent csak átmenetinek, időlegesnek tartottam. Ennek hátterében az állhat, hogy kisgyermek korom óta folyamatosan változó közegben éltem. Változtak a szülők, a lakások, az országok. Talán egyszerűen nem tanultam meg, hogy mit jelent az, hogy otthon. Ezt nem panaszként mondom, mert az édesanyàm mindig is gondoskodott arról, hogy az adott helyen kényelmesen érezzük magunkat..., de az otthon érzésem szerint ennél több. Az otthon egy földrajzilag is fixált pont. Nem?
Tehát ennek megfelelően élek. Aktuálisan nincsen párkapcsolatom, a lakásomban alig vannak bútorok. Tárgyaim egyébként is alig vannak. Soha, semmit nem veszek magamnak. A környezetem rendezett, tiszta, de csak a praktikumot szolgálja.
Mindez talán már némi magyarázatot ad arra, hogy miért is utazom, de biztosan van itt még valami.
Hogyan élek ebben a rideg környezetben?
Az első szó, ami ezzel kapcsolatban beugrik az, hogy elszigetelten. A dél-amerikai utam közben annyi tervet szövögettem, arról, hogy mi mindent csinálok majd, ha hazaérkezem - még mindig csak tervek. Szeretek magamban lenni, ès ezt sajnos hajlamos vagyok túlzásba vinni. Csak alkami munkákat végzek, tehát elég sok a szabadidőm. Ilyenkor hiába foglalom le magam reggeltől estig ostoba filmek és sorozatok bámulásával, egy idő után az agyamra megy, és kezdek egyre inkább befordulni. Hál'isten képes vagyok felismerni ezt a folyamatot, és tenni is ellene. Ilyenkor többet kell közösségbe járnom, sportolnom..., vagy utaznom.
Summázva elmondható tehát, hogy nem kötődöm az otthonomhoz (nevezzük inkább csak lakásnak), másrészt nem kötődöm szociálisan senkihez.
Na! Azt hiszem ezzel le is vezettük az egyenletet. Azért utazom, mert nem tudok kötődni. Érdemes lehet ezen a kérdésen még dolgoznom.
Novemberben tehát jegyeket vásároltam az easyJet oldalán, Budapest - Genf, Genf - Reykjavik, Reykjavik - Genf vonatkozásokra, márciusi indulással, júniusi visszatéréssel. Az eset még a svájci frank megugrása előtt történt, így az egész csomag mindössze 50 000 forint volt.
Így szinte napra pontosan fél évet töltöttem Budapesten. Ez alatt volt két rádióinterjúm, készített rólam egy kisfilmet a nullahategy iternetes magazin, szerepeltem az OzoneNetwork egyik műsorában, illetve tartottam egy előadást a Járatlan utakon című utazási fesztiválon. Ez így egészen jól hangzik, az igazság viszont az, hogy az egyik rádióinterjú kivételével én voltam az, aki megkereste a szerkesztőket, és ajánlotta a sztoriját.
Tervem volt, hogy hazaérkezve folytatom a blog írását, de ez sem ment. Talán ha három-négy cikket írtam amíg otthon voltam.
Most viszont talán újra elkap a lendület!
Izgalmas projektnek tűnik, hogy kis videókat is készítek. Ezeket talán azok is megnézik, akik lusták elolvasni az írásokat. Megjegyzem én sem olvasok el minden blogbejegyzést, tehát megértem.
Nem sokkal az indulásom előtt kezdtem csak szervezni a dolgaimat. Ezalkalommal is az önkéntes munkákra számítottam, a hosszabb idő eltöltésében. A vártnál viszont csak nehezebben tudtam vendéglátót találni, de végül sikerült. Most itt ülök az Izland északi részén található Húsavik-tól 25 kilométerre egy tanyán, és teheneket gondozok. Ne rohanjunk azonban ennyire előre!
Reykjavikban egyáltalán nem sikerült szállást találnom sem a CouchSurfing-en, sem a beWelcome-on. Pedig legalább száz embert megkerestem. Ez arról árulkodik, hogy Izland, illetve Reykjavik igen népszerű turista célpont lehet. Sajnos az olyan helyeken mint ez, vagy Párizs, vagy Amsterdam nagyon nehéz szállást találni, marad a hostel.
A várakozásom ellenére viszont nagyobb sikerrel jártam Genfben. Genfben ugye csak azért fordul meg egy magamfajta utazó, mert itt van a repülőtér. Viszont épp e miatt igen sokan. Ehhez képest viszonylag könnyen találtam vendéglátót, Marek személyében.
"A legkorábban K.e. 58-ban, mint római települést említett Genf gyorsan fontos kereskedővárossá nőtte ki magát Európa szívében a középkorra. Stratétgiai fontosságú elhelyezkedésének köszönhetően folyamatos ostronak volt kitéve, és kézről kézre került, egészen 1535-ig, amikor végül önálló városállammá nem vált. A végső függetlenség aztán 1602-ben jött el, amikor Genf lakossága visszaverte Savoya hercegének támadását. A város megmentését a mai napig ünneplik.
A nantesi edictum visszavonása után, az 1600-as évek közepére Genf a kontinens számos pontján üldözött protestánsok egyik fő menhelyévé vált. Többek között Kálvin János [...] tanításainak köszönhetően a város protestáns lakossága egyre gyarapodott, így hamarosan magáénak vallhatta a "Protestáns Róma" nevet.
A következő századokban Genf számos gazdag arisztokrata otthonává vált, akik jelentős vállalkozásokat alapítottak a város körül.
[...]
1814 szeptember 14-én Genf csatlakozott a svájci konföderációhoz." [3]
Marek aktuálisan az anyukájával él, aki a prágai tavasz eseményei után költözött Genfbe. A gyerekek már itt születtek. Elképesztően rendesek voltak velem. Két éjszakát töltöttem ott. Marek a nappali kanapéján aludt, hogy átengedje nekem a szobáját. Ő is utazó, már 15-20 alkalommal járt Indiában, Kínában, Indonéziában..., mostanra pedig már Mexikóban van.
Na jó. Egyelőre ennyi, legközelebb már Reykjavikról lesz szó.
2015.04.02.
[1] http://geological-history-of-
[2] http://www.history.com/news/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
